Az allergiáról röviden

Az allergiáról röviden

Mit jelent az allergia?

Az allergia védekezőrendszerünk megváltozott, túlzó válaszát jelenti különböző, egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben. A tünetek kialakulásának feltétele a szenzibilizáció, vagyis adott, későbbiekben az allergiás tünetekért felelős anyaggal- allergénnel- történt előzetes találkozás. Minden anyagot, amely allergiát okozhat allergénnek nevezünk. Ezek, az allergiás tüneteket kiváltó anyagok lehetnek ételek, ételösszetevők, pollenek, gyógyszerek, rovarmérgek és sok még sok minden más.

De mit is jelent a szenzibilizáció? A szenzibilizácó, más néven érzékenyítődés valójában az allergiás betegség megnyilvánulásához szükséges időtartam, egy adott külső tényezőre való túlérzékenység kifejlődése. A folyamatot hívjuk szenzibilizációnak. Jellemzője, hogy az allergiás személy szervezetében ellenanyagok képződnek valamely környezeti tényező (allergén) ellen. Az adott anyaggal szemben történő érzékenyítődés. Az allergénnel való első találkozás során alakul ki, ezt követő ismételt bejutás kapcsán allergiás reakcióval kell számolni a szenzibilizált egyénben.

 

Hogyan válunk érzékennyé adott allergénre?

A szervezetbe bárhol bejutó anyag az arra érzékeny egyénnél ellenanyag termelést indít be.  Az ellenanyagokmás néven antitestek fehérje természetű anyagok, melyet az immunrendszer sejtjei termelnek. Szerepük a szervezetet érő különböző hatásokkal szembeni védekezésben van. Egyes típusaik allergiás megbetegedésekben termelődnek a bejutó allergén hatására. Ezek a specifikus IgE-nek nevezett ellenanyagok a kötőszövetben, a bőrben, a légutakban és a bélben lévő hízósejtek felszínére kötődnek. A hízósejtek a fehérvérsejtek közé tartoznak, főként a nyálkahártyában és kötőszövetekben fordul elő és sok biológiailag aktív anyaggal teli sejtalkotót tartalmaznak. Ilyen biológiailag aktív anyag a hisztamin.

A fent leírt érzékenyítődés folyamata valójában némán zajlik, azaz ekkor még a beteg még tünetmentes. Ha azonban a beteg újból találkozik azzal az adott anyaggal, amellyel szemben korábban már érzékennyé vált, akkor a hízósejtek a bennük lévő biológiailag aktív anyagokat, mint például a hisztamin a környezetükbe ürítik. Így jönnek létre az allergiás tünetek.

Hogyan alakulnak ki az allergiás tünetek?

Ha az allergén ismételten bejut a szervezetbe, akkor a hízósejtek felszínén előzetesen lekötött ellenanyagokkal kapcsolatba lép, az ellenanyagok között keresztkötést hoz létre, ez vezet végül a hízósejtekből nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához. Az eredmény: fokozott folyadék kiáramlás a szövetekbe, értágulat, egyéb anyagok és sejtek aktiválása.
Az allergiás reakcióban a hízósejteken, ellenanyagokon és hisztaminon kívül számos kémiai anyag (például leukotriének) és sejt (például eosinophil sejtek) vesznek részt. Az allergiás reakciót így több ponton tudjuk gyógyszeresen befolyásolni.

Kik lesznek allergiásak?

Az allergiás betegségekre való fogékonyságot atópiának nevezzük. Az atópia veleszületett hajlamot jelent, így megfigyelhető az allergiás betegségek családi halmozódása.   Családi halmozódás jellemző. Az atópia azonban egy adott egyénnél csak fokozott genetikai hajlamot jelent, tehát magasabb valószínűséget allergiás betegség kialakulására.

Ez egy gyermek szempontjából körülbelül így néz ki: Ha csak az egyik szülő atópiás, akkor 30 % feletti, ha mindkét szülő atópiás, akkor 60 % feletti a valószínűsége annak, hogy a gyermek is atópiás lesz.

Ne feledjük azonban, hogy az atópia nem egyenlő az allergiával, hiszen az atópiás egyéneknél az allergiás betegség kifejlődéshez számos környezeti tényező szükséges.

Hogyan jutnak be szervezetünkbe az allergének?

Bármely úton bejuthatnak szervezetünkbe ezek az anyagok, így belélegzéssel, bőrön keresztül, táplálkozással. Az allergiás betegségek tünetei részben az adott anyag bejutási módjától is függenek. (például pollen-, légutak-, nehézlégzés), de távoli szervekben is okozhatnak panaszokat (például csalánkiütés). Leggyakrabban érintett szervek a légutak, a szem, a bélrendszer és a bőr.

Milyen tünetei vannak az allergiának?

Az allergiás betegségeknek rendkívül szerteágazó tünetei lehetnek. Ezek a tünetek a kiváltó októl függően és egyénenként változó módon egymással kombinálódnak. Leggyakoribb tünetek a nehézlégzés, idült nátha és / vagy kötő hártyagyulladás, emésztési panaszok, bőrproblémák, főleg ekcéma és csalánkiütés. Amennyiben kíváncsi arra, vajon panaszainak hátterében szerepelhet-e allergia, töltse ki tájékozódás céljából az allergia tesztet.

Milyen különös panaszokat okozhat az allergia?

Előfordulhat, hogy a részletes belgyógyászati kivizsgálás ellenére sem találják a panaszok okát a következő esetekben:

Megnevezés Tünetek
Gyomor bél rendszeri tünetek Étvágytalanság, szorulás, túlzott súlynövekedés, hasmenés, haspuffadás, emésztési zavarok, hasi fájdalom, görcsök
Izom- ízületi fájdalom Ízületi fájdalom, háti fájdalom
Autoimmun betegségekkel való társulás SLE, Rheumatoid arthritis, Sclerosis multiplex
Idegrendszeri tünetek Migrén, fáradékonyság, nyomott hangulat, hyperaktív gyermek, fejfájás, depresszió, szorongás
Légúti tünetek Visszatérő, gyakori középfülgyulladások, hörghurut, orr melléküreg gyulladás
Bőr tünetek Pattanások, kiütések, csalánfolt, ekcéma, ödémák a fejen, nyakon, végtagokon
Urológiai tünetek Krónikus hólyaghurut, vizelettartási zavarok
Fertőzések Gyakori

A panaszok hátterében nem típusos ételallergia húzódhat, ilyenkor mindenképpen érdemes allergia irányában vizsgálatot kérni! Kérje panaszainak tisztázását allergológiai rendelőnkben!

Milyen allergiás betegségek vannak?

Az allergiás betegségeket a kiváltó okok és a megjelenő tünetek alapján szokták csoportosítani. Fontos tudni, hogy bár van néhány az adott anyagra jellemző klinikai megnyilvánulás, a tünetek nagyon gyakran kombinálódnak egymással. (Például pollen érzékeny betegnél allergiás kötőhártya gyulladás asztma mellett. Ételallergia esetén emésztési problémák, csalánkiütés mellett)

Az allergiát okozó anyag szerint A jellemző klinikai megnyilvánulás szerint
Pollen érzékenység Asztma
Étel érzékenység Szénanátha
Gyógyszerallergiák Allergiás kötőhártya gyulladás
Rovar és méhcsípés allergia Csalánkiütés, ekcéma
Fém allergia Allergiás bélgyulladás
Illatszer, kozmetikum allergia stb. OAS – Orális allergia szindróma
Previous
Previous

Allergia és táplálkozás

Next
Next

Mindenre allergiás vagyok? A poliallergiáról néhány szóban


Dr Söjtöry Hajnalka
Allergológus - klinikai immunológus szakorvos

doktorno@allergiadoktor.hu

+36 30 400 4022

KAPCSOLAT

RÓLUNK

INFO