Allergia és táplálkozás

Mely allergiáknál van szerepe az elfogyasztott tápláléknak?

Általánosságban elmondható, hogy táplálkozásunk minden esetben befolyásolja allergiás betegségünket. Az elfogyasztott tápláléknak kiemelt szerepe van a táplálékallergiák esetében, de táplálkozásunk fontos szerepet játszik a keresztallergiák és minden egyéb allergiás betegség lefolyásában is.

Hogyan befolyásolja az allergiás beteg tüneteit az elfogyasztott táplálék?

Az ételallergiáknál értelemszerűen maga a táplálék valamelyik alkotórésze a tünetek forrása. Keresztallergiáknál a szerkezeti hasonlóság miatt okoz panaszt a bevitt étel, míg az egyéb allergiáknál a táplálkozás hatása nem pontosan ismert, de a betegség ugrásszerű növekedése egyértelműen összefügg a megváltozott táplálkozási szokásainkkal (gyors éttermek, konzerváló szerek stb.)

Jó tanácsok allergiásoknak

1. Ismert allergén esetén a panaszt okozó ételt kell kihagyni az étrendből.
2. Ajánlott kerülni az ún. veszélyes, vagyis jelentős allergén hatással bíró ételeket, elsősorban a konzerváló- és édesítőszereket, mesterséges színezékeket, ízjavítókat, vagyis az allergiás beteg a biotáplálkozást részesítse előnyben!
3. Fontos, hogy mindent a megfelelő időben együnk, vagyis télen az almát, nyáron a cseresznyét. A télen kapható cseresznye sem ízében, sem tápanyag és vitamintartalmát tekintve nem vetekedhet a szezon idején, vagyis május-júniusban kapható, nap érlelte társával!
4. A gyors éttermek által készített ételek különösen alkalmatlanok az allergiás beteg táplálkozására, ezeket tehát lehetőség szerint kerüljük.
5. Hetente egy böjti nap közbeiktatása jótékony hatással bír egészségünkre. Ezen a böjti napon csak frissen préselt gyümölcs -és zöldséglevet, ásványvizet fogyasszunk. Ezzel lehetővé válik testünk időszakos méregtelenítése, amelynek különösen nagy szerepe van a normál emésztés helyreállításában is. Léteznek hosszabb, hatékonyabb méregtelenítő böjtök, amelyekről a természetes gyógymódoknál olvashat.
6. Allergiás beteg fogyasszon sok pre- és probiotikumot, amelyek segítenek az allergia megelőzésében, valamint az egyensúly helyreállításában.
7. Tartósan fennálló panaszok esetén keressünk fel szakembert a hosszú ideig tartó, megterhelő diéta helyett.
8.Az alapélelmiszerek étrendünkből történő kihagyása csak igazolt allergia esetén indokolt, akkor is táplálkozási kérdésekben jártas szakember által összeállított diéta szerint. A dietetikus igazolt allergia esetén minőségében és mennyiségében is megfelelő étrendet állít össze számunkra, amely az allergiát okozó anyagtól mentes lesz.
9. Vannak olyan veszélyesnek minősülő allergének, amelyek kihagyása nem jelent különösebb problémát és nem is okoz alultápláltságot, ilyen például a földimogyoró. Ezt bátran kihagyhatjuk az étrendünkből.
10. A keresztallergia megelőzésére javasolható az ismert pollennel keresztreagáló gyümölcs fogyasztásának kerülése pollen allergiás betegeknek (például parlagfű allergiás lehetőleg ne fogyasszon görögdinnyét).
11. Az ételeket főzve, párolva fogyasszuk, eközben ugyanis a hőre érzékeny fehérje természetű allergének lebomlanak.
12. Rendszeresen étkezzünk, a táplálékot örömmel, mértékkel, alaposan megrágva és lassan fogyasszuk el. A gyorsan elfogyasztott, kellőképpen nem megrágott táplálék a szervezet számára nem könnyen emészthető. Az emésztetlen táplálék a bélcsatorna egyensúlyát megbontja, működését károsítja, így a bél a normálisan nem felszívódó anyagokra is áteresztővé válik, újabb allergiák alakulhatnak ki.

Mit egyen az allergiás beteg? A probiotikumok és a prebiotikumok

A bélben normálisan több millió Lactobacillus és Bifidus törzsekhez tartozó baktérium él, fontos szerepük van az emésztésben, a szervezet vitamin-ellátottságában, fokozzák a bélnyálkahártyán keresztüli ellenanyag termelést, megakadályozzák a betegséget okozó káros baktériumok megtelepedését a bélben, védő hatású anyagokat termelnek
Azokat az élelmiszereket, amelyek ezen jótékony hatású bélbaktériumokat élő formában tartalmazzák probiotikumoknak nevezzük.
A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek áthaladva a bélcsatornán, annak alsóbb részébe jutva a vastagbélben élő, jótékony hatású bélbaktériumok szaporodását segítik elő.
Szerkezetüket tekintve kis súlyú molekulák, amelyek cukrokat tartalmaznak. A prebiotikumok nem csupán a "jó" hatású baktériumok - elsősorban Bifidus és Lactobacillus törzsek - szaporodását segítik elő, hanem olyan anyagok képződését is serkentik, amelyek a probiotikumokhoz hasonlóan a nyálkahártyavédő ellenanyag (immunglobulin A) termelődését fokozzák.

Mely élelmiszerek tartalmaznak pro és prebiotikumot?

Számos élelmiszer tartalmaz probiotikumot, például az élőflórás joghurtok, aludttej, savanyított tejtermékek és egyes húsáruk. Vigyázni kell azonban arra, hogy ezen élelmiszerek csak friss állapotban tartalmaznak megfelelő mennyiségben Bifidus vagy Lactobacillus törzseket. A tartós hűtés közben ugyanis a jótékony baktériumok egy része elpusztulhat. Léteznek étrendi kiegészítők, amelyek kapszulázott formában elegendő mennyiségű probiotikumot tartalmaznak és minőségüket nem befolyásolja a hűtés.
A prebiotikumokat megtaláljuk a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban, zabpehelyben, búzában, tejben, érett sajtokban, anyatejben, de ezen kívül számos élelmiszer tartalmazza őket. Ezek a lactulózt, fructo-oligoszacharidot, galacto - oligoszacharidot, inulint tartalmazó élelmiszerek.

Ezeket bátran fogyaszthatja az allergiás beteg.