Allergia és sport

Kik sportoljanak?

A közhiedelemmel ellentétben a rendszeres mozgás, a sport az allergiás betegnek is fontos. Ahogy az a római birodalomban is ismert volt: "ép testben ép lélek", vagyis az egészség megteremtésének, megőrzésének egyik alapvető feltétele a rendszeres mozgás. Ez alól az allergiás betegségben szenvedő egyén sem számít kivételnek, sőt, allergiás betegek is lehetnek élsportolók.

Mit sportoljunk?

Legfontosabb, hogy azt a testmozgást végezze, amit szeret. Ennek oka, hogy a napi vagy heti rendszerességgel végzett mozgás során endorfinok (boldogság hormonnak nevezett anyagok) szabadulnak fel a szervezetünkben. Ezeknek a kémiai anyagoknak szerepük van a lelki egyensúly helyreállításában és közvetve jó érzésünk kialakításában. Az endorfinok segítségével tehát nem csupán jól fogjuk majd magunkat érezni, hanem agyunk felügyelete alatt álló immunrendszerünk is jobban fog működni. Az egyik leginkább ajánlott sport az úszás, főleg asztmás betegek számára. Ezeknél a betegeknél ugyanis a légzési segédizmok, a mellkasi izmok erősítésével a nyugalmi légzésfunkció javítható. Az allergiát okozó anyagtól és a tünetektől függően más és más sport ajánlott, általánosságban elmondható, hogy ételallergia esetén nincs megkötés, míg bőrkiütéssel járó allergiánál a bőrbetegség korlátozhatja átmenetileg pl. az úszás gyakorlását.
Úszás, búvárkodás, síelés: légúti megbetegedésekben általában ajánlott az úszás, míg a búvárkodás és a síelés esetében a nagyobb levegőnyomás miatt a nyálkahártya duzzanat fokozódhat és rohamot provokálhat.
Lovaglás: porallegia esetén, vagy lószőrre allergiásoknál nem ajánlott.
Tenisz, baseball, futball, golf: a pollenérzékenyeknél rohamot válthat ki, főleg ha fűnyírás után közvetlenül végezzük ezeket a sportokat.
Korcsolya, hoki: a hideg levegőre érzékeny lehet a nyálkahártya, duzzanat alakulhat ki vagy fokozódhat.
Beltéri sportok ( aerobic, testépítés, squash, spinning): végezhető minden allergiás betegnek, ügyelni kell azonban a beltéri környezet előzetes allergén mentesítésére. Ne sportoljunk tehát penészes pincében működő konditeremben. Súlyos allergia esetén legegyszerűbb a már allergén mentesített otthonunkban bármely torna végzése.

Mely allergéneknek vagyunk kitéve sportolás közben?

Kültéri allergének: Általánosságban elmondható, hogy a szabadtéri sportokat pollenszezonban kerülni kell az arra érzékenyeknek, ahogy általában a kültéri tartózkodást is. Ez a megkötés csak a szezonális allergének által kiváltott allergiára igaz, tehát bátran sportoljon a megszokott módon a szabadban az, akinek nem parlagfű érzékenysége, hanem például macskaszőr allergiája van. A beltéri sportokat szinte korlátozás nélkül végezhetjük szezonban is.
Beltéri allergének: Ha lakásban előforduló allergénre vagyunk érzékenyek, természetesen kint a szabadban célszerű sportolni és mentesíteni kell saját környezetünket az allergiát provokáló faktortól.
Együttes előfordulás (bel- és kültéri allergének): Nehéz eset, főleg, ha a beteg súlyos allergiától szenved, a legjobb az, ha szakorvos tanácsát kéri.

Mennyit sportoljunk?

Heti három alkalommal végzett 1 - 1,5 órás edzés,vagy napi rendszerességgel végzett 30 - 45 perces mozgás (ez utóbbi legalább heti 1 napos szünettel) elegendő. Ne feledjük, hogy az intenzív séta is sokat segíthet, amennyiben nincs magas pollenkoncentráció és kimehetünk a szabadba.
Kerüljük a megerőltetést, ez légúti betegeknél rohamot provokálhat.

Milyen kapcsolat van a fizikai terhelés és az allergia között?

Az allergiás betegségek nehézlégzés formájában jelentkezhetnek terhelésre, az angol szakirodalom exercise induced asthma-nak (EIA), azaz terhelés indukálta asztmának nevezi ezt. Fontos tudni, hogy az asztmás betegeknél jellemző, roham formájában jelentkező nehézlégzés a betegek jelentős részében kimutatható (asztmás felnőttek 20%-ban, gyermekeknél több mint 50 %-ban), van amikor ez az asztmás megbetegedés egyetlen tünete. A jelenséget diagnosztikus célból is használják, megmérve a nyugalmi, majd a futógépen vagy biciklizés alatt romló légzésfunkciót. Fizikai terhelés esetén észlelhető jelentős romlás esetén az asztmadiagnózis kimondható. Egyes ekcémás, szénanáthás betegeknél is kimutatható a légzésfunkció ilyen, egyébként a mindennapi életben panaszt nem okozó romlása. Tehát vigyázzunk, mennyire terheljük magunkat edzés alatt!

Sportoljunk tehát rendszeresen, mértékkel, átgondolva mikor, hogyan, milyen sportot űzünk, ezzel segítve immunrendszerünk működését általános jó közérzetünk kialakításával.
Bővebb, személyre szabott tanácsadásért keresse fel rendelőnket!