Csalánkiütés:

Sokan szenvednek sokszor feleslegesen a csalánkiütésektől. Néha a csalánkiütések csak múló, átmeneti problémának tekinthetők, maguktól meggyógyulnak, hátterükben nem egyszer fertőzés vagy diétahiba áll. Máskor, főleg elhúzódó esetekben belgyógyászati betegség vagy allergia. Fontos tudnunk azonban, hogy mindkét esetbe érdemes orvos segítségét kérni, mert az ok felderítésével a csalánkiütés meggyógyítható.

Mi is az a csalánkiütés?

csalánkiütésA csalánkiütés (urticaria) a bőrön és nyálkahártyákon létrejövő rendszerint 1-2 cm átmérőjű rózsaszínű-vöröses viszkető elváltozás, melyet időnként hólyagcsa képződés is kísér. A csalánkiütésnél a kis erek falának fokozott áteresztőképessége miatt vizenyő képződik (folyadék kiáramlás történik a szövetekbe). Amennyiben a vizenyő képződés a légutak nyálkahártyáját is érinti a csalánkiütés fulladás veszélyével jár. Ha a vizenyő a laza kötőszövetekre terjed (gége, garat, szájnyálkahártya, herezacskó) angioneurotikus ödémáról van szó, mely életveszélyes állapotot jelent, hirtelen alakul ki és anafilaxiás sokkba torkollhat, ez az állapot rendszerint nagyobb elemű csalánkiütésekkel jár.

Hogyan alakul ki a csalánkiütés?

A csalánkiütés értágulatot okozó kémiai anyagok különböző sejtekből (pl. hízósejtek) történő felszabadulását követően alakul ki. Ilyen értágulatot okozó anyagok a hisztamin vagy a leukotriének., de számos más anyag is okozhat hasonló panaszokat.

Milyen fajtái vannak a csalánkiütésnek?

A csalánkiütéseket a fennállás időtartam szerint szoktuk csoportosítani (heveny, visszatérő és idült formák). A csalánkiütéseknek számtalan oka lehet, de nem csupán immunológiai jellegű okok. Az immunológiai okból kialakuló csalánkiütéseknek sem mindig allergia áll a hátterében. Példa erre az ún. autoimmun urticaria, amikor is az értágulatot okozó anyag felszabadulását autoantitestek váltják ki.

Milyen okai vannak az heveny csalánkiütéseknek?

A heveny csalánkiütésekre jellemző, hogy általában 24 órán belül, spontán elmúlnak. Ezek a formák nagyon gyakoriak, okai között szerepelnek a rovarcsípések, légúti allergének, különböző ételek, gyógyszerek. Nem feltétlenül allergiás alapon jönnek létre, álallergia tünete is lehet az ilyen csalánkiütés. Problémát a visszatérő és az idült lefolyású csalánkiütés szokott okozni, melynek hátterében számos betegség állhat és komolyan a beteg életminőségét.

Milyen okai lehetnek az idült lefolyású csalánkiütéseknek?

Ha a csalánkiütés több mint hathetes időtartamot tekintve visszatérő vagy állandóan fennálló jellegű idült csalánkiütésről beszélhetünk. Hátterében meghúzódhatnak étel vagy egyéb allergiák, gócok, parazitás fertőzések, autoimmun betegségek, kísérő tünete lehet daganatos betegségeknek, vagy egyéb belgyógyászati kórképeknek (pl. emésztési zavart okozó kórképek és vérképző rendszeri betegségek). Így tehát a visszatérő, vagy több napon- héten át fennálló csalánkiütések részletes kivizsgálást és lehetőleg oki kezelést igényelnek. Az idült csalánkiütések leggyakoribb okai felnőttek esetében a gyógyszerallergia, gyermekek esetében a fertőzések és ételallergiák. A gyógyszerszedés kapcsán előforduló csalánkiütések azonban nem feltétlenül jelentenek valódi gyógyszerallergiát, hiszen egyes gyógyszerek az ételek okozta álallergiához hasonlóan maguk is képesek felszabadítani hisztamint. Ilyen gyógyszerek pl. a szalicilátok.

Milyen egyszerűbb okai lehetnek a visszatérő csalánkiütésnek?

Csalánkiütés létrejöttét provokálhatja bármely az álallergiánál felsorolt étel vagy ital fogyasztása, melyek nagy mennyiségben tartalmazzák az ún. biogén aminokat ( pl. bor, sajt) vagy maguk szabadítanak fel a sejtekből hisztamint( földieper), kinin tartalmú étel, ital fogyasztása ( pl. tonik) is hasonló módon váltja ki a csalánkiütést. Rendszertelenül szedett gyógyszereknél (menstruáció alatt szedett gyógyszerek, láz és fájdalomcsillapítók) hasonlóképpen kialakulhat. A visszatérő csalánkiütéseknél gyakran felfedhető az ok, amennyiben a beteg tüneti naplót vezet.

Milyen különleges formái vannak a csalánkiütéseknek?

A csalánkiütések különleges formái a fizikai hatásra létrejövő csalánkiütés és a kontakt urticaria.
Fizikai urticariák: Akkor beszélünk róla,ha a csalánkiütések megjelenését fizikai inger provokálja. Jellemző rá, hogy csak adott ingerre alakul ki, rövid ideig (1-2 óra) áll fenn. Ilyenek a hidegre, melegre, testmozgásra, napfényre, víz hatására nyomásra kialakuló csalánkiütések. Bár a fizikai csalánkiütések oka sokszor ismeretlen marad és néhány esetben jellemző a spontán gyógyulási hajlam. A háttérben esetlegesen meglévő belgyógyászati betegségek kiderítésére feltétlenül törekedni kell, mivel az inger típusától függetlenül az egyszerű idült csalánkiütésekhez hasonlóan komoly szervi elváltozások bújhatnak meg mögöttük. . Hideg csalánkiütés jégkockateszt Kontakt urticariák: Különböző provokáló anyagok (kozmetikum, étel, gyógyszer, kémiai anyagok, állati és növényi alkotórészek) bőrrel való érintkezését 20-60 perccel követően fellépő csalánkiütések tartoznak ide. Jellemző rájuk, hogy az érintkezés megszűnését követően 24 órán belül visszafejlődnek, időnként egész testre szóródnak, vagy más szerveket is érintenek, pl. nyálkahártyákat (kötőhártya, orr, bélrendszer). Súlyos esetben anafilaxiás sokk lép fel.
Leggyakoribb okai élelmiszerek fehérjéi, állati fehérjék, gumiban lévő latex. Az élelmiszer okozta kontakturticariák gyakran OAS formájában jelentkeznek. A kontakt csalánkiütéseket epicután teszttel mutatjuk ki.

Hogyan diagnosztizálják a csalánkiütést?

A csalánkiütés jellegzetes megjelenése alapján könnyen diagnosztizálható. A diagnózishoz azonban elengedhetetlen az okok feltárása. Míg az álallergiás okból kialakuló visszatérő jellegű valamint a heveny csalánkiütéseknél ez a kórelőzményből sok esetben könnyen kideríthető, addig az idült csalánkiütéseknél a diagnózis részletes laboratóriumi vizsgálatokon alapuló belgyógyászati kivizsgálást, vértesztek és bőrpróbák elvégzését feltételezi. Esetenként még a bőr szövettani vizsgálata is szükségessé válhat.

Hogyan kezelik a csalánkiütést?

A csalánkiütés kezelése az okok feltárását követően és azoktól függően más és más. Heveny csalánkiütések kezelése:
A hevenyen fellépő csalánkiütés amennyiben a kiváltó ok egyértelműen felderíthető általában nem igényel különösebb kezelést. Elsődleges a kiváltó ok elkerülése.
Súlyos esetben, ha a csalánkiütés az egész testre kiterjed, vagy egyéb panaszok csatlakoznak hozzá (pl. nehézlégzés, vérnyomás problémák) feltétlenül orvosi ellátást igényel. Ilyenkor rendszerint adrenalin injectiót kap a beteg, szteroid és antihisztamin adása mellett. Ez a forma anafilaxiás sokk előjele lehet, így mindenképpen azonnal forduljunk orvoshoz. A súlyos formájú csalánkiütések esetében a beteg ellátása adrenalin tartalmú önbelövő injectióval kötelező Kis kiterjedésű csalánkiütés esetén antihisztamin és/ vagy szteroid kenőcs, antihisztamin tabletta, kalcium adása segíti a tünetek gyors visszafejlődését. Krónikus csalánkiütések kezelése:

Szintén feltételezi a kiváltó ok felfedését és annak kerülését. Azokban az esetekben ahol a kiváltó okot nem sikerül kideríteni a beteg szoros utánkövetése mellett antihisztaminokat alkalmazunk. Az antihisztaminra nem reagáló idült csalánkiütéseknél szteroid adása válhat szükségessé.

Fizikai csalánkiütések kezelése: Antihisztaminok és szteroidok kevésbé hatékonyak. Más típusú gyógyszeres kezelés mellett az esetek egy részében tünetmentesség érhető el. A testmozgás indukálta csalánkiütés esetén a beteget el kell látni adrenalin tartalmú önbelövő injectióval. Napfény okozta csalánkiütés esetén a fentieken kívül fényvédelem és béta -karotin adása használható kiegészítésként.

Milyen egyéb kezelési lehetőségek vannak ismeretlen eredetű csalánkiütés esetén?- biológiai therápia

A szakirodalom évtizedek óta foglalkozik az allergiás megbetegedések és a bél megváltozott baktérium flórája, vagy gombás megbetegedése közötti összefüggéssel. Az immunsejtek 70%-a éppen a bélben helyezkedik és a belek képviselik a legnagyobb felületet ,melyen keresztül szervezetünk idegen anyagokkal találkozik. Érthető, hogy ezen „allergén felvétel” szempontjából legjelentősebb szervnek egyedi, szigorú szabályok alapján működő „saját”, de az egész immunrendszerrel szorosan összefüggő védekezőrendszere van. Ez a bélimmunitás. A bélimmunitás épsége rendkívül sok tényezőtől függ többek között a felszívódástól, normális bélmozgástól, emésztőnedvektől stb. Ebben kap szerepet a kiegyensúlyozott bélflóra is. Minden olyan tényező, mely a felszívódást, tápanyagok lebontását, normális bélmozgást zavarja, elméletileg az allergének fokozott bejutását végül valódi allergiás betegség kifejlődősét segíti elő. Így tehát ha a bél működéséhez szükséges bélflóra bármely okból károsodik (bakteriális, vagy gombás fertőzés, antibiotikus kezelés mellett bélbaktériumok elpusztulása, pangó széklet, emésztőnedvek mennyiségében és minőségében bekövetkezett változások) a bél immunológiai működése is zavart szenved.
Ezt a kezelési módot a gyógyszeres kezelésre nem reagáló, ismeretlen eredetű idült csalánkiütés esetén a bélfóra helyreállításának céljából alkalmazzuk Részei a bélgombásodás felszámolása, a bélben lévő káros hatású baktériumok elpusztítása, a bél mikrokörnyezetének (bélflóra, emésztőnedvek, gyomorsav stb.) helyreállítása. A kezelés gyógyszeresen és gyulladáscsökkentő, emésztést elősegítő gyógynövények kivonataival történik. A kezelés időtartama minimum 5-6 hét. Ez idő alatt várható, hogy a károsodott bélimmunitás helyreáll, sőt pár hónap múlva az ismeretlen eredetű csalánkiütések kezelésében általánosan alkalmazott antihisztaminokat is el lehet akár hagyni.

Jó tanácsok, gyakorlati tapasztalatok csalánkiütés esetén:

1. A csalánkiütés okát maga a beteg is kiderítheti, legalábbis törekednie kell erre. A magas hisztamin tartalmú ételek, egyes gyógyszerek álallergia útján is okozhatnak ilyen panaszt. Fontos az önmegfigyelés.
2. A kis kiterjedésű, önálló tünetet okozó csalánkiütések gyakran spontán múlnak. Kalcium, gyógyszertárban vény nélkül kapható antihisztamin tartalmú kenőcs és/vagy tabletta alkalmazása mellett enyhül a viszketés és gyorsabban érhető el tünetmentesség. Ilyenek a Fenistil gél és a Claritine acut tabletta.
3. Fontos az ok kiderítése, a tartós gyógyszerszedés helyett, melyet orvosi felügyelet nélkül semmiképp ne alkalmazzon.
4. Egyéb tünetek, mint láz, nehézlégzés, orr- vagy szemviszketés, ajak és egyéb helyen keletkező duzzanatok anafilaxiás sokk előjelei lehetnek, azonnali orvosi ellátás szükséges.
5. Makacs, ismeretlen eredetű panaszok esetén megfontolandó a biológiai kezelés.
6. 24-48 órán túl fennálló csalánkiütés esetén mindenképpen forduljon orvoshoz!
7. Célszerű a vakarózást és a bőr egyéb módon történő irritálását elkerülni, ezek ugyanis fokozzák a tüneteket.

Összefoglalva:

Az urticaria csalánkiütést jelent, ez a bőrön jelentkező viszkető rózsaszín-vöröses elváltozás rendkívül gyakori jelenség. Kialakulásában hisztaminnak és egyéb értágulatot okozó anyagoknak van szerepe, súlyos esetben a kiütés tovaterjedhet, általános panaszokat, fulladást is okozhat. A gyakorlatban nem az egyszeri megjelenésű, gyakran spontán múló heveny formák, hanem a visszatérő, vagy idült csalánkiütések szoktak gondot okozni. Míg az előbbiek kialakulásának oka sokszor a beteg számára is könnyen kideríthető, utóbbiak rendszerint részletes belgyógyászati kivizsgálást, vér– és bőrtesztek felhasználását igénylik a diagnózishoz. A betegség egy részében allergiás eredet igazolható. Felnőtteknél ezt leggyakrabban gyógyszer okozza, gyermekeknél az ételeké a vezető szerep. Kezelésében az ok tisztázását követően antihisztaminok és egyéb gyógyszerek adása jön szóba, illetve a háttérben megbúvó belgyógyászati alapbetegség ellátása. Amennyiben ismeretlen marad az ok a biológiai therápia is megoldást jelenthet. Egyszerű esetben antihisztamin tartalmú kenőcs, tabletta, kalcium adása segíthet panaszainkon.