Asztma:

Mi is az asztma?

Az asztma a légutak idült gyulladással járó betegsége, jellemző rá a különböző anyagokkal szembeni fokozott válaszkészség. Ez a fokozott válaszkészség a hörgők izomzatának görcsében, a kisléguti váladékképződésben és gyulladásos sejtszaporulatban nyilvánul meg.
asztma

Milyen tünetei vannak az asztmának?

Az asztmás betegségre jellemző tünetek:
- nehézlégzés
- mellkasi szorító érzés
- sípolás
- köhögés

Az asztma további jellemzői a rohamokban történő megjelenés, éjszakai rosszabbodás, rohamot provokáló tényezők jelenléte. Fontos tudni, hogy súlyos vagy nem megfelelően kezelt esetekben a tünetek állandóan jelen lehetnek.

Milyen fajtái vannak az asztmának?

Ma az asztmát a tünetek súlyossága alapján csoportosítjuk, ennek a kezelés megválasztásában is nagy szerepe van. Így az asztmának 4 csoportja létezik (időszakosan vagy folyamosan fennálló enyhe asztma, közepesen súlyos és a súlyos asztma).
Lehetséges a kiváltó ok szerint is csoportosítani az asztmát (pollen asztma, foglalkozási asztma stb.). Az asztmák többségénél a kiváltó ok (allergén) ismert, ezek az ún. extrinsic asztmák. Kisebb részüknél ez nem felderíthető (intrinsic asztma). Külön említendő az EIA.

Ki lehet asztmás?

Elsősorban az atópiás egyéneknél alakul ki asztma. Ma a genetikai kutatásoknak köszönhetően számos asztma-gén ismert, amelyek jelzik a betegségre való fogékonyságot. Ha az egyik szülő atópiás, úgy 20-40%, ha mindkettő, akkor 50-70% az esély, hogy a születendő gyermek allergiás betegségre való hajlamot örököljön.
A környezeti tényezők azonban legalább ilyen mértékben hozzájárulnak a betegség kifejlődéséhez, tehát önmagában az atópiából nem szükségszerűen következik asztmás betegség.
Számos környezeti tényező hatása ismert az asztma kialakulásban, ilyenek a szoptatás hiánya, magas pollen koncentráció idején történő születés, nedves-gombás lakás, aktív és passzív dohányzás, légszennyeződés, városi környezet.

Mi provokálja az asztmás rohamot?

Az asztmás rohamok súlyosságát és gyakoriságát kedvezőtlenül befolyásolják az allergének, fertőzések, időjárás változás (hideg, száraz levegő), szorongás, légúti fertőzések, fizikai megterhelés, bizonyos ételek (tartósítószerek, például kéndioxid, szulfit, hisztamin tartalmú ételek). Gyógyszerek is provokálhatnak asztmás rohamot, ilyenek például a láz és fájdalomcsillapítók (aszpirin, NSAID), de egyes szívgyógyszerek is, az ún. béta-blokkolók.

Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Az asztma diagnózisának alappillérei a
- kórelőzmény felvétel (családon belül van-e allergiás személy vagy a múltban asztma mellett szóló betegségek, pl. kis gyermekkorban ismétlődő obstructív bronchitisek)
- orvosi vizsgálat (egyéb allergiás betegségre utaló tünetek és mellkas, tüdők vizsgálata)
 bőrtesztek
 vérteszt
 légzésfunkciós vizsgálat
Fontos az egyéb betegségek kizárása, így más tüdőbetegségektől, anatómiai elváltozásoktól, fertőzések kapcsán kialakuló hasonló tünettel járó betegségektől való elkülönítés.

Az asztma kezelésének alapjai

Az asztma kezelésének mai modern szemlélete megköveteli a betegség tüneti kontrollját vagyis, a jól kezelt beteg esetében a következőknek kell teljesülnie:
- nincs vagy minimális asztmára utaló tünet nappal
- normális napi tevékenység és fizikai aktivitás tapasztalható
- nincsenek éjszakai tünetek
- a beteg nem vagy nagyon ritkán szorul sürgősségi ellátásra
- normális a légzésfunkciós vizsgálat eredménye

asztma
Ez mindenekelőtt azt is jelenti, hogy jól lévő, tünetmentes betegnél is szükséges időszakos légzésfunkciós vizsgálat a kezelés hatékonyságának és a tüdő állapotának felmérése céljából. Az asztmás beteg otthonában a tüneti napló vezetése mellett használt peakflow-készülékkel (csúcsáramlás mérő) tájékozódhat állapotáról. A kezelést elsődlegesen a gyógyszeres kezelést jelenti, amelyet főként a légutakon keresztül juttatunk be. A gyógyszeres kezelés hosszú távú, a rövid távú kezelést a beteg rohamoldó gyógyszerrel történő ellátását jelenti. A hosszú távú kezelésnek azonban szerves részét képezi az egyénre szabott kezelési terv, a különböző vészhelyzetekben alkalmazandó akcióterv elkészítése a beteg számára,de a gondozás természetesen a beteg oktatását, életmódra vonatkozó tanácsadást és a folyamatos kapcsolattartást is magába foglalja. A hosszútávú gyógyszeres kezelés a gyulladást csökkenti és megakadályozza a tüdő szöveteinek kötőszövetes átépülését, amely kezeletlen vagy nem jól kezelt asztmásoknál fordul elő és a légzésfunkció maradandó csökkenését okozza. A gyógyszeres kezelésről részletesen külön fejezetben olvashat.

Hogyan használjuk a csúcsáramlásmérőt?

A csúcsáramlásmérő megmutatja, milyen maximális sebességgel tudja a beteg kipréselni a levegőt a tüdőből, otthoni használatával egyszerűen ellenőrizhető az asztmás beteg állapota. Ez többek között segítséget nyújt annak eldöntésében is, hogy szükséges-e a gondozó orvost soron kívül felkeresni a kezelés módosítása céljából. A csúcsáramlásmérőn a betegtől elvárható normál értékek beállítását az orvos egyénre szabottan állítja be. A készüléken található zöld mezőben vannak a normál értékek, a sárga és piros tartományok problémát jeleznek, ilyenkor célszerű felkeresni a szakembert. A reggel és este mért értékek közötti nagyobb ingadozások szintén erre utalnak. Bár a légutak normálisan is mutatnak kisebb napszaki ingadozást, a nem jól beállított asztmában a napi ingadozás 25 % vagy még több,ez roham előjele is lehet ugyanúgy, mint a készülékkel végzett mérések során több napon keresztül észlelt csökkent értékek. A készülék használata egyszerű: maximális mély légvételt követően maximális erővel és sebességgel kifújást végezni. A következő típushibák szoktak a mindennapi gyakorlatban előfordulni: a készülék végének kézzel történő befogása, előzetes mély légvétel nélküli fújás, stb. A készülék közforgalomban kapható.

Használja otthon a készüléket állapotának ellenőrzésére rendszeresen!

Jól beállított-e az asztmám? – asztma tüneti napló

Amennyiben az előzőekben felsorolt feltételeknek megfelel, asztmája jól kezelt. A csúcsáramlás értékek időnkénti mérésével erről más módon is meggyőződhet.
Az asztma tüneti naplót nemzetközi szervezet állította össze abból a célból, hogy az asztmás betegek önellenőrzés útján legyenek képesek felmérni állapotukat és az alapján módosíthassák a kezelést, vagy szükség esetén időben forduljanak orvoshoz. Így a tüneti napló minden asztmás számára hasznos módszer állapotának ellenőrzésére.

Kérdőív az asztma megfelelő kontrolljához:

Tapasztalta - e az elmúlt héten az alábbi tünetek közül valamelyiket?
Nappali tünet több mint kétszer Igen-Nem
Csökkent-e a napi aktivitása, terhelhetősége? Igen- Nem
Felébredt-e éjszaka az asztmája miatt? Igen- Nem
Több mint két alkalommal kellett szükség szerinti gyógyszerét használni? Igen- Nem
Peakflow (csúcsáramlás mérő) használatakor zöld tartományon kívül? Igen- Nem


Amennyiben 3 vagy annál több kérdésre igennel válaszolt, az asztmája nincs jól beállítva. Keresse fel szakrendelésünket! Kezelés módosítás válhat szükségessé!

Milyen jelei vannak egy közeledő rohamnak?

A tüneti naplóban felsorolt panaszok jelentkezésekor gondolni kell közeledő rohamra. Sokszor a légzés alattomosan szűkül be vagy ha ehhez az allergénnel való találkozás, illetve irritáló anyag (pl. dohányfüst) belégzése társul, roham keletkezik. Kellő odafigyeléssel a betegeknek maguknak kell meghatározni és megérezni azokat a vészjósló jeleket, amelyek a rohamot előre jelezhetik. A tüneti napló mellett a fent említett otthoni csúcsáramlásmérő készülék is hasznos a közelgő roham jelzésében. Rohamot jelez, ha az este mért értékhez viszonyítva a reggeli érték 75 %, vagy annál kevesebb.

Milyen jelei vannak a rohamnak a kisgyermeknél?

Kisgyermekek kevésbé vagy egyáltalán nem tudják megfogalmazni panaszaikat, ezért súlyos légzészavar esetén is gondot okozhat felfigyelni a bajra. Az alábbi tünetek gyermeknél rohamra utalhatnak, ilyenkor forduljunk szakorvoshoz! Légzési nehézséget jelezhet tehát, ha a gyermek

- nyugtalan
- kapkodva veszi a levegőt
- végtagok, körmök, száj lilásan elszíneződik
- sípolást hallunk
- alvászavara van, éjjel felébred
- orrszárnyi légzést, bordaközi izmok fokozott légzési munkáját észleljük
- nem hajlandó lefeküdni, ülő testhelyzethez ragaszkodik

Mit tegyünk, ha a gyermek fullad?

A teendők hasonlóak a roham alatti általános teendőkhöz. Az inhalátort kisebb gyermek szájába segédeszközzel helyezzük be (jobb híján műanyag pohár talpát kivágva és az inhalátort abba helyezve a gyermek szája és inhalátor között a pohárral képezzünk segédeszközt!). Gyermekek nem tudják beszívni az inhalátorban lévő gyógyszert, az a szájnyálkahártyán lecsapódik, és nem jut el a tüdőbe, így nem tudja a megfelelő hatást elérni. Nem baj, ha ténykedésünk közben a gyermek sír, hiszen a sírással együtt történő levegővétellel a gyógyszer a tüdőbe jut. Nagyobb gyermekek képesek megtanulni a hörgőtágító spray megfelelő használatát, náluk a toldalékok használata nem feltétlenül szükséges. A ma használatos, modern hörgőtágító inhalációs eszközök az ún. porbelégzők azonban a helytelen technikából fakadó hibákat képesek kiküszöbölni, ezért inkább azokat részesítjük előnyben a hagyományos spray-k helyett.

Helyes technika a következő:

1. Rázza fel a spray-t!
2. A toldalékhoz megfelelően illessze a hörgtágító sprayt!A spraynek mindig pontosan kell illeszkednie a toldalékhoz!
3. A toldalék szájrészét a gyermek szájához illesztve a sprayt nyomja le, ez után tudja a gyermek a hörgtágító gyógyszerrel telt levegőt a toldalékból belélegezni.
4. A légvételt követően a spray ismételt megnyomásával újabb adag juttatható be a tüdőbe!


Az inhalációs eszközökről a gyógyszeres kezelések fejezetben olvashat részletesen.
Az inhalátor alkalmazása után hívjunk orvost vagy vigyük kórházba, ügyeletre a gyermeket.

Mit tegyünk roham esetén?

Roham esetére az orvos részletes, egyénre szabott akciótervet ad a betegnek. Alapvetően fontos, hogy mindig legyen nálunk rövid hatású hörgtágító spray. Gyakran előfordul, hogy utazás esetén otthon felejtik a betegek vagy az asztmás gyermek szülei a rohamoldó sprayt! Az egyénre szabott akcióterven kívül az alábbi tanácsok adhatók:

1. Ne essünk kétségbe! A pánik és a gyors levegővétel tovább rontja a légzést.
2. Keressük meg a legkényelmesebb testhelyzetet, ez általában félülő helyzet, kitámasztott karokkal.
3. Hidegben, magas pollen koncentráció esetén ne, egyébként nyithatunk ablakot!
4. Lassan lélegezzünk!
5. Használjuk az inhalátort ismételve!
6. Hívjunk orvost!

Meggyógyulhat-e az asztma?

A gyermekkori kezdetű enyhe formák általában gyógyulnak, vagy nem szorulnak tartós kezelésre. A későbbiekben azonban ezeknek a betegeknek is óvakodniuk kell az irritáló anyagoktól és allergénektől. Gyógyulást illetően a súlyos gyermekkori, ill. a felnőttkorban kezdődő asztmának rosszabbak a kilátásai. Esetenként az immuntherápia a betegség végleges gyógyulását jelentheti, nem vonatkozik ez azonban a súlyos, állandó tüneteket okozó asztmára. Jó hír, hogy a jól karbantartott asztmások egészséges társaikhoz teljesen hasonló minőségű életet élhetnek.

Mit tehet az asztmás beteg állapotának javításáért?

A legtöbb információt orvosától és az országban működő asztma kluboktól, betegtársaitól kaphat a beteg. Itt csak néhány, a gyakorlatban alkalmazható módszerről teszünk említést.

1. Fontos a légzési izmok karbantartása, amelyet légzőgyakorlatok elvégzésével, rendszeres úszással tehet.
2. Figyeljen táplálkozására!
- egyes élelmiszerek a rohamot provokálhatják – ezeket kerülje!
- szükséges a megfelelő vitamin és nyomelem ellátottság (antioxidánsok, pl. E és C vitamin)
- a kávéban és teában lévő koffein az asztma ellen használt teofillinhez hasonló koffeint tartalmaz, ezeket bátran fogyaszthatja
- jótékony hatású lehet a vöröshagyma és az édesgyökér, amelyek gyulladásgátló anyagot tartalmaznak
3. Mindig legyen Önnél hörgtágító spray roham esetére!
4. Kérjen útmutatót orvosától állapot rosszabbodás esetére!
5. Vegyen részt a rendszeres felülvizsgálaton!
6. Vezessen tüneti naplót és használja a csúcsáramlásmérőt!
7. Jótékony hatású lehet a sópipa, a barlang therápia, relaxációs gyakorlatok!
8. Jótékony hatású a tengeri és a hegyvidéki klíma!
9. Ne hagyja el önként gyógyszereit, akkor sem, ha jobban érzi magát!
10. Ügyeljen a testsúlyára, a túlsúly fokozza ugyanis tüneteit!
11. Fogyasszon sok folyadékot, ez roham után kifejezetten ajánlott!

Összefoglalva:

Az asztma a légutak, ezen belül is főként a kis légutak idült gyulladásos betegsége, melyre jellemző a fokozott válaszkészség különböző anyagokkal szemben. Ez a fokozott válaszkészség nehézlégzés, köhögés, mellkasi nyomásérzés, sípolás formájában nyilvánul meg, a klinikai tünetek rohamszerűen szoktak jelentkezni, a közti időszakban a beteg teljesen tünetmentes lehet. A diagnózis felállításához légzésfunkciós vizsgálat, bőrteszt és vérteszt szükséges. Ez utóbbiak a rohamot kiváltó allergén azonosításához szükségesek. Kezelésének alapköveit képezik a betegoktatás, gondozás és gyógyszeres ellátás. A gyógyszeres kezelés magába foglalja a rövid (rohamok oldására alkalmas hörgtágító spray), valamint hosszú távú therápiát is (különböző, főként inhalációval bejuttatható készítmények adása). A hosszútávú kezeléssel megelőzhető a légzésfunkció visszafordíthatatlan csökkenése és a tüdő kötőszövetes átalakulása. Ezért is szükséges az asztma kezelésében olyan optimális kontrollra törekedni, mellyel a beteg teljes életet élhet. A gondozás feltétele a beteg aktív részvétele, önellenőrzése, amely magába foglalja az otthoni csúcsáramlás mérést és tüneti napló vezetését. Gyermekeknél a roham megítélése nehezebb, a hosszú távú kimenetel azonban jobb, mint felnőtteknél.