Álallergia:

Mit jelent az álallergia?


álallergiaAz allergiás tünetek kialakulásáért többek között a hisztamin, egy a természetben is előforduló (pl. csalánban), a máj által normálisan lebontható anyagfelelős. A hisztamin, vagy ahhoz hasonló hatású anyagok az ún. biogén aminok az immunrendszer részvétele nélkül okoznak allergiás betegségre jellemző tüneteket. Ezeket a tüneteket nagy mennyiségű hisztamint vagy biogén aminokat tartalmazó ételek, vagy a szervezet sejtjeiből hisztamin felszabadulást előidéző élelmiszerek fogyasztása váltja ki. Előfordul azonban, hogy lebontásuk szenved zavart, melyet például egyes gyógyszerek szedésekor figyelhetünk meg.

Mik az álallergia tünetei?

Az álallergia tünetei teljesen megegyeznek a valódi allergia tüneteivel, a különbség a kialakulás módjában van. Legjellemzőbb az általában 30-60 perccel az étkezést követően kialakuló csalánkiütés, hasmenés. Megemlítendő azonban, hogy az álallergia szerteágazó lehet megjelenési formáját és idejét tekintve. Néha pár nap múlva alakulnak ki a tünetek vagy krónikus csalánkiütés formájában vannak jelen a beteg életében, de azonnali súlyos általános állapotot, sokkot is okozhatnak.

Mi befolyásolja a tünetek megjelenését?

A tünetek megjelenését a szervezetbe kerülő anyag mennyisége is befolyásolja. Általában nagyobb mennyiségek váltják ki a tüneteket és a kérdéses anyag újbóli bekerülése nem feltétlenül okoz panaszokat. Valódi allergia esetén az immunológiai memória miatt mindig kialakul tünet az anyag bejutásakor, míg álallergia esetén az adott anyag nem minden esetben okoz panaszt.
Erre példa a kínai étterem szindróma, amit rendszerint az ízfokozóként használt glutamát vegyületek és egyéb anyagok okoznak. Az ételfogyasztást követő gyengeség érzés, hasmenés, fejfájás, szédülés jellemzi. A tünetek kialakulása a bevitt anyag mennyiségétől függ, nagyobb mennyiségnél valószínűbbek és súlyosabbak a panaszok. A tünetmentesség elérését követően vagy az étel kisebb mennyiségének elfogyasztásakor már nem feltétlenül okoz panaszokat.
Így például a valódi földieper allergiás egyén kevés eper fogyasztásakor is minden esetben súlyos tüneteket produkál és a földiepertől egész életében tartózkodnia kell, míg az álallergiás reakció bármely egyénnél előfordulhat főleg nagyobb mennyiség fogyasztásakor, így megfelelő diéta után újra élvezhetjük kedvenc csemegénket.

Milyen anyagok okozhatnak álallergiát?

álallergiaFőleg élelmiszerek okoznak álallergiát, ezek a halak, érett sajtok, füstölt húsok, alkohol, savanyú káposzta, egyéb zöldségfélék (paradicsom, paprika, borsó, lencse, bab), gyümölcsök (banán, ananász, eper), olajos magvak (mogyoró, dió) és sajnos a csokoládé is. Fontosak továbbá a konzerváló szerek (szalicilsav és benzoesav), egyéb élelmiszeradalékok is.
Gyógyszerek (kontrasztanyagok, izomlazítók, fájdalomcsillapítók, egyes vérnyomáscsökkentők, sőt fogamzásgátlók is) és vegyszerek is okozhatnak panaszt.

Hogyan ismerhető fel az álallergia?

Az álallergia elsősorban a tünetek alapján és az allergológiai vizsgálatok segítségével ismerhető fel. Az allergiának vélt panaszok hátterében az esetek 20 %-ban álallergia igazolódik. Az allergológiai szakvizsgálat során álallergiára utalhat a vérteszt negatívitása egyidejűleg hisztaminra erősen pozitiv bőrteszt mellett. Az álallergia diagnózisa és okának tisztázása allergológus szakorvos feladata!

Mit tegyen az, aki hisztaminra érzékeny?

Amennyiben valaki hisztaminra érzékeny, úgy hisztamin- és biogén aminokbanszegény étrendet kell tartania. Fontos továbbá azoknak a gyógyszereinek a felülvizsgálata, amelyeknél álallergia lehetősége szóba jöhet. A hisztamin érzékeny beteg feltétlenül tájékoztassa az orvost kontrasztanyagos vizsgálatot, altatást, helyi érzéstelenítő adását megelőzően! Ezen beavatkozások előtt antihisztamin hatású gyógyszert kell adni a betegnek. Megfontolandó böjtkúra végzése, abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a panaszok kialakulásában a bélnyálkahártya sérülés következtében kialakult csökkent hisztaminbontó enzim (DAO= diamoni-oxidáz)termelés is szerepet játszik.

Diéta hisztamin érzékenyeknek

A hisztamin szegény étrendre jellemző, hogy mentes konzerváló szerektől, füstölt áruktól, savanyú káposztát nem tartalmaz. Az ételeket frissen kell elkészíteni, mivel tárolásuk közben azok hisztamintartalma növekszik. A hisztamin érzékeny beteg tiltólistáján szerepelnek: az alkohol (a vörösbor és égetett szeszek magas hisztamin tartalmuk, érett sajtok, sós, pácolt hústermékek, csokoládé. A főzés, párolás nem befolyásolja a hisztamin mennyiségét, mert az ellenáll a hőhatásnak, ilyen módon nem az a kérdés, hogy nyersen vagy főzve fogyasztja-e az arra érzékeny személy az ételt, hanem az, hogy frissen vagy tárolást követően és milyen mennyiségben. Bár a szigorú tiltást kerüljük mi is, annyi bizonyos, hogy ezen ételek között vannak olyanok, amelyeket mértékkel fogyaszthat a beteg és vannak olyanok, amelyeknek a teljes kerülése ajánlott. Kérje szakember segítségét, amennyiben álallergiára gyanakszik, vagy az igazolódott Önnél.

Összefoglalás

Az álallergia nem immunológiai betegség, kialakulásában a hisztaminnak van főként szerepe. Elsősorban táplálékok, ezek közül is az alkohol, sajtok, füstölt, pácolt áruk, konzervek okozzák, de gyógyszerek szedésénél is előfordul.
A hisztamin érzékenység allergológiai vizsgálattal kimutatható, kezelésében a diétának van központi szerepe. Az álallergia nem életre szóló betegség, bizonyos szabályok betartása mellett akár újból is fogyasztható a korábban panaszt okozó élelmiszer. Álallergia esetén feltétlenül tájékoztatni kell az orvost gyógyszereinkről és a panaszról bizonyos beavatkozások előtt. Antihisztamin-hatású gyógyszer adása megfontolandó, bizonyos esetekben pedig kötelező.